LifeStyle & Health

Nem fogunk megfagyni télen: a kérdés csak az, mennyit fizetünk ezért – olaj

Közép-Európa és Németország függ leginkább az orosz gáztól, így ezekben az országokban legalább 10-15 évre lenne szükség, hogy jelentősen csökkenjen az orosz függés – véli Pletser Tamás az Erste Befektetési Zrt. Olaj- és gázipari elemzője. A szakértő szerint nem az a kérdés, hogy lesz-e elég gáz, hanem az, hogy milyen áron juthatunk hozzá majd.

Lábon lőné magát az unió erős, energetikát – gázt és olajat – érintő szankciók esetén?


Az európai földgáz 40, a kőolaj 27 és a kőszén 50 százalékát Oroszország biztosítja. Ha minden energiahordozóra kiterjesztjük a szankciókat az súlyos csapás lenne egész Európára nézve. A kőolaj piaca globalizáltabb, mint a földgázé vagy a kőszéné, így ennek a 27 százaléknak egy részét viszonylag könnyen lehetne pótolni. A kőolaj esetében tehát a szankciók leginkább az orosz gazdaságot érintenék, de a felhalmozott készletek egy részét biztosan felvásárolná Kína. Szankciók hiányában is elveszni látszik a kőolaj kereskedelem egy része, mivel a háborús helyzet miatt a nagy tankerhajók nem mernek beállni az orosz kikötőkbe. Ennek oka, hogy ezeknek a cégeknek a biztosító nem fedezi a háborús káreseményeket és a háború kezdete óta öt hajót találtak el a katonák.


A földgáz helyettesítése nagyon nehéz feladat elé állítaná az Európai Unió tagállamait. Az EU friss számításai szerint egy év alatt százmilliárd köbméterrel lehetne csökkenteni az orosz importot. Tavaly 155 milliárd volt a teljes orosz EU-s szállítás, így a fennmaradó részt, vagyis 50-60 milliárd köbméter orosz földgáz kellene csak megvásárolni.



El lehetne zárni a gázcsapokat egyik napról a másikra?


Nem. Mindenképpen rá lennénk utalva az orosz gázra. Az érem másik oldalát nézve előfordulhat az is – bár kicsi valószínűséggel –, hogy az oroszok csökkentik az eladott gázmennyiséget. Ebben az esetben komoly energiafelhasználási korlátozásokat kellene bevezetni, akár lakossági szinten is.


A hetvenes években lezajlott olajválsághoz hasonló helyzet kezd kialakulni most is.


Az OPEC megalakulása után a tagországok korlátozták vagy leállították az Európába irányuló exportot. Ennek következtében Európa és az Egyesült Államok nagy erővel belekezdtek alternatív lehetőségek kidolgozásába. Ebben az időben zajlott a földgáz reneszánsza és ekkor újult meg a nukleáris energia is, de a hirtelen helyzet miatt az érintett országok elkezdtek takarékoskodni is.


Miben különbözik a mostani helyzet a hetvenes években történtektől?


A kőolaj energiamixben betöltött szerepe 45 százalék körül mozgott a mostani 30 helyett. Viszont az áremelkedés most nem kizárólag a kőolajat érinti, hanem a földgázt és a kőszenet is. Sokéves csúcson vannak az energiamixünket érintő fosszilis energiahordozók árai, amire jelentős hatással van a háború is. Látható, hogy az olajat és gázt érintő szankciók nélkül Putyint nem tudják megállítani a nyugati hatalmak. Hibát követtek el a nyugati döntéshozók azzal, hogy nem egységesen léptek fel és előbb lengették be a szankciókat, mint léptek volna. Ebből a félelemből fakadóan pedig rég nem látott mértékben emelkedtek az árak:


Putyinék többet keresnek, mint a háború előtt.


Persze az egymástól való függés az oroszokra is érvényes, mert a földgázt nem lehet végtelen mennyiségben tárolni és ha megtelnek a tározók, akkor akár a termelést is le kell állítani, amit nem lehet egyik napról a másikra újraindítani.



Ha ennyire veszélyes lenne lekapcsolni az orosz gázt, akkor miért fenyegetnek ezzel az európai döntéshozók?


Hosszú távon mindenképpen csökkentenie kell az Európai Uniónak a földgázigényt, de rövid távon ez nem kivitelezhető, legalább 3-4 évre lenne szükség, hogy csökkenteni tudjuk az orosz földgáz import energiamixben betöltött szerepét. A következő 10-15 év energetikai változásai inkább növekvő földgázigényt jelentenek. Sokan – főleg Németország – ki akarja vonni a nukleáris energiát és a megújulókat vegyítené földgázzal. Kétségtelen, hogy a fejlődő technológiának – zöldhidrogén – köszönhetően 2050-re elérhető az a cél, hogy a földgázigényt a mostani egyötödére csökkentsük.


Február eleji hírek szerint rekordmélyponton volt a német gáztározók töltöttsége. Veszélyben lehet a német ipar vagy a lakosság?


Az orosz helyzet miatt 180 fokos fordulatot vett az európai energiapolitika. Németország az orosz energiára alapozott a megújuló energiaforrások mellett, de a kialakult helyzet miatt kénytelenek lesznek más forrásból gázt szerezni. Németország biztosan fel fogja gyorsítani a tervezett két cseppfolyósított földgáz-terminál (LNG) építését.



Kitől vásárolná az LNG-t Németország?


Az LNG piac kétharmadát hosszú távú szerződések uralják, ahová nagyon nehéz bekerülni. A fennmaradó egyharmad pedig az azonnali vásárlásoké, ahol óriási a verseny, mert India, Kína és Japán nagyot nyitott az elmúlt években az LNG irányába. A cseppfolyósított földgáz kapacitásának bővülése már most is folyamatban van, de az igazi áttörés 2024-2025-re várható. Ekkor lép piacra a Mozambikról érkező LNG, Katar 2026-ra ígér jelentős kapacitásbővítést és az Egyesült Államok kapacitása is jelentősen nőnek. Ennek fényében elmondható, hogy az LNG piac hiányos lesz a következő 3-4 évben, így Európa nem tud ilyen rövid idő alatt megszabadulni az orosz gáztól.


Melyik ország a legnagyobb LNG exportőr?


Katar jelenleg 77 milliárd tonnát advert el és ezt 110 milliárd tonnával bővítik a következő években, de az USA lehet az egyik legnagyobb szereplő a következő tíz évben. Ezenfelül Kelet-Afrikában rengeteg LNG-t találtak, így Mozambik is felívelő pályán van. A cseppfolyósított földgáz óriási előnye, hogy könnyebben szállítható, mint a hagyományos földgáz.


Milyen hatással lehet a már régóta fennálló energiaválságra az Északi Áramlat 2 leállítása?


Óriási jelentőséggel bír egész Európára és Oroszországra nézve. Az Északi Áramlat 2 55 milliárd köbméteres kapacitással működne, ami jelentős részét teszi ki a 155 milliárdos teljes fogyasztásnak. A kieső rész egy részét el lehet szállítani a többi vezetéken, de ezeknek jó része Ukrajnán keresztül érkezik Európába.



Oroszország számára is erős negatív hatásokkal bír az Északi Áramlat 2 leállítása, mivel erre optimalizálták a termelést. Az oroszok is egyre északabbra termelik ki a gázt és ezeknek a lelőhelyeknek nincsen közvetlen kapcsolata a déli régiókkal, így kérdéses, hogy Oroszország képes lesz-e biztosítani a hosszú távú szerződésekben lekötött mennyiséget.


Olaf Scholz azt nyilatkozta, hogy az EU nem nélkülözheti az Oroszországból származó energiahordozókat. Akkor most pontosan mi az EU-s álláspont?


Teljesen megosztott az Európai Unió: a németek tiltakoznak az energetikai szankciók ellen, de közben óriási nyomás helyeződik a döntéshozók vállára az ukrán-orosz események miatt. Fontos megjegyezni, hogy a német-orosz kapcsolatok nagyon hosszú múltra tekintenek vissza.


A náci Németország legnagyobb energetikai beszállítója a Szovjetunió volt,


de a hidegháború alatt is zökkenőmentes volt a gázszállítás.


Az lenne az ideális, ha a vezető politikusok összeülnének, racionálisan megvitatnák a szankciókat és csak


akkor kommunikálnák kifelé, ha be is vezették azokat, ahelyett, hogy felelőtlenül hitegetnének és beszólogatnának.


Bár Putyint még így is meglepte az összeurópai összefogás mértéke.


A médiában legtöbbször Németországot hozzák példaként. A többi nagy európai ország nem függ olyan mértékben az orosz gáztól, mint a németek?


Franciaország lényegesen jobb pozícióban van, mert az atomerőművek miatt nincs szüksége annyi gázra és jobb az LNG infrastruktúrája, amiknek köszönhetőn


Franciaország  várhatóan két év múlva teljesen leválik az orosz gázról.


Akkor most várhatóak energetikát érintő szankciók?


Részleges korlátozásra lehet számítani: megszabhatják az orosz gázimport maximumát, ami idővel megfojtaná az orosz termelést, mivel nem tudnak gyorsan váltani, mert a kitermelés leállítása esetén lecsökken a rétegnyomás és nem biztos, hogy azt a forrást újra lehet indítani.



Hol tetőzhet a földgáz ára?


Szerintem a kétezer dollár per ezer köbméter környékén fogunk mozogni a következő 3-5 évben.


Akkor is, ha a háború gyorsan lezárul?


Nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy ezt könnyen meg lehetne oldani a Putyin-rezsimmel. A háborúban töltött minden nappal Oroszország tíz évet lép vissza a nemzetközi kapcsolatokban. Európának az új energiahordozók felé történő nyitás és az infrastruktúra fejlesztése hozhat csak áttörést, ami jelentős sebeket ejthet az orosz gazdaságon még akkor is, ha Kína felé nyitnak.


Nem lenne kifizetődő a kínai nyitás az oroszoknak?


Kína hihetetlen szerződéseket kötött az oroszokkal. Erre jó példa, hogy a Szibéria Ereje vezetéket 55-70 milliárdért építették az oroszok, míg az Északi Áramlat 2-t 12 milliárd dollárért, miközben a két vezeték kapacitása közel azonos. A Szibéria Erején 10 milliárd köbméter gáz ment Kína felé, míg az Északi Áramlat 2-n 55 milliárd. Ennek kiigazítására február elején kötöttek egy szerződést a felek, amiben rögzítették, hogy 38 milliárd köbméter fognak szállítani a jövőben Kína felé, de ez volt a cél már az építkezések megkezdésekor is. Ezenfelül


a Kínaiak nagyon ügyesen 30 évre rögzítették az árakat az európai töredékéért,


körülbelül 300 dollár per ezer köbméteres áron, ami messze elmarad az 1500-2000 dollár per köbméteres európaitól.



Hogyan tudták ezt megtenni?


Amikor megkötötték a hosszú távú szerződést, akkor még a globális árak is alacsonyabbak voltak. Kína nagyon rá van utalva a globális energiapiacra: gyakorlatilag ez tartja fenn az ország gazdasági növekedését. Kína a világ legnagyobb LNG és kőszén importőre.


Nagy félelme a kínai vezetésnek a Szingapúrnál található Malaka-szoros, ahol a kínai energiaimport 70 százaléka áthalad.


Ez óriási kitettséget jelent, így az oroszokkal is jó kapcsolatot akarnak ápolni a kínaiak, bár az energia sosem látott mértékű drágulása nekik se tetszik. A kínaiak is léptek Oroszországgal kapcsolatban, például a Kína-által vezetett Ázsiai Infrastruktúra Fejlesztési Financial institution (AIIB) orosz hitelezését leállították. Ha nincs olcsó és nagy mennyiségű energia, akkor Kínában megállhat a gazdasági fejlődés. Ráadásul Kínában az elmúlt hetekben nagyon elkezdett terjedni a koronavírus: 2020 márciusa óta nem volt ennyi koronavírussal fertőzött ember Kínában, aminek hatására újra lezárhatják az országot és ez tovább növelheti az elszabadult inflációt, így a kínai kormánynak van elég baja a háború nélkül is.


Felhőtlen az orosz-kínai viszony?


Annyira nem,


a kínaiak már érdeklődnek az orosz energiapiac felvásárlása iránt.


A legtöbb orosz energetikai cégben kisebbségi tulajdonosként vannak jelen a külföldi nagyvállalatok, eközben Kína többségi tulajdont szeretne szerezni.


Az oroszok SWIFt-kizárása is hatással van az energetikára?


Ez az intézkedés nem érintette az energiaipart, mivel pl. a Gazprombankot nem érintik a szankciók.


Egyre több nyugati cég vonul ki Oroszországból. Mekkora veszteség ez a cégek számára?


A legnagyobb orosz részesedésekkel bíró BP 25 milliárd dollárt bukik a kivonulással.


Miért lépik ezt meg a profitorientált cégek?


A társadalmi nyomás óriási, ha ezt nem teszik meg, akkor rájuk ég, hogy ukrán vér tapad a kezükhöz. Ezenfelül a háború miatt óriási instabilitás jelentkezett az orosz piacon. A gazdasági hatásoktól eltekintve az oroszok jelentős technológiai tudástól esnek el a szankciók miatt. Az orosz technológia nagyon el van maradva a nyugattól és ez a szakadék mélyebb lesz, mivel egyre nehezebben kinyerhető szénhidrogén mezőkön kell dolgozni: mélyebbre kell fúrni és hideg területeken dolgozni.



A globális piacról áttérve Magyarországra. Milyen kilátások elé nézünk?


Közép-Európa Németországgal együtt a legrosszabb helyzetben van. Magyarországon óriási nyomás helyeződik a rezsicsökkentés rendszerére, mivel


a piaci ár az ötszöröse a rezsicsökkentett összegnek.


Sajnos ez az üzemanyag esetében már most látszik és ideiglenes készlethiányok is kialakulhatnak. Véleményem szerint idővel rá kell terhelni az emberekre az energiaemelkedés egy részét, mert a hatósági árak egyre nagyobb lyukat ütnek a központi költségvetésben.


Kísértetiesen hasonlít a helyzet a 70-es, 80-as évek rezsicsökkentési modelljéhez.


Akkor az állam a hetvenes évek végén bekövetkező nagy árrobbanás fedezetére hitelt vett fel az IMF-től. Az emberek közvetlenül nem érezték meg az árnövekedést, de a szocialista rendszer bukása után a költségvetési hiány pótlását átterhelték az emberekre. Nem látom azt, hogy a rezsicsökkentés a jelenlegi formájában tartható lenne ilyen árnövekedés mellett.


Komoly szankciók esetén lenne elegendő tartaléka Magyarországnak?


Az európai energiapiac liberalizált és egységes. Ez azt jelenti, hogy a gázhoz való hozzáférés biztosított, a legnagyobb kérdés ennek az ára. Óriási veszélyt jelent hiány esetén, ha egyes országok megsértik a liberalizált piac szabályait és elzárják a csapokat más európai országok előtt.


Ez akár belső, társadalmi konfliktusokhoz is vezethet. Éppen ezért kifejezetten fontos fenntartani az európai egységet.


Magyarországnak milyen alternatív megoldásai lehetnek a földgáz helyett?


A


magyar földgáz 85 százaléka Oroszországból érkezik, így itt nincs nagy mozgásterünk.


Lehetőség lehet az adriai LNG-terminál bővítése, de a Görögországban épülő új terminálnak is lesz bekötése Magyarország felé. Előrejelzések szerint Magyarországnak – Németországnak és más Közép-Európának – tíz évre lenne szüksége, hogy leváljon az orosz gázról. Örömre adhat okot, hogy Ciprus környékén óriási gázmezőket találtak csak ott a törökökkel kellene egyezkedni, ami ugyancsak nem könnyű feladat.


Magyarország tartalékai a hosszú távú szerződések miatt egyelőre biztosak, de nem lehet megjósolni mit hoz a jövő – mondta el a Makronómnak nyilatkozó Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató energiapolitika üzletágának vezetője. Németországban a földgáz hiánya már nemcsak az ipart, hanem a társadalmi stabilitást is fenyegeti – tette hozzá a szakértő. Egyelőre egyértelmű: nem kell aggódni attól, hogy nem lesz mivel fűteni hazánkban a következő télen.


A hosszú távú szerződések biztosítják a szállított mennyiséget. Magyarországnak meddig van szerződése?


2021-ben kötöttük meg a szerződést, ami 2036-ig szól. Az árazás titkosítva van, de általában 6-9 havi átlagárakon alapul.


Tudunk fűteni majd jövő télen?


Az orosz kapcsolat meg fog maradni, valószínűleg lesz elegendő gáz, de az ára nagyon magas lesz. Egyelőre még nem látni, hogy a kormány milyen formában tudja majd érvényesíteni a rezsicsökkentést.


(Borítókép: MTI/EPA pool/Clemens Bilan; MTI/EPA/Dumitru Doru; MTI/AP/Kreml/Szputnyik/Pool/Szergej Gunyejev)

Learn Extra